NYITÓOLDAL         BIOGRÁFIA         KAPCSOLAT  -  RENDELÉSI INFORMÁCIÓK         HASZNOS ÍRÁSOK

 

 

 

 

Sopron, Híd utca 21./II.emelet.

Időpont egyeztetés:
+36 30 279-9931

Rendelési idő: 
szerda: 16:30-20:00-ig

Hasznos írások

Szorongásos zavarok

 

A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartoznak. A lakosság kb. 20-23 %-át érinti az élete során. A betegek szorongásukat különböző szavakkal fejezhetik ki: aggodalmaskodást, idegességet, feszültséget, nyugtalanságot, alvászavart említenek. A szorongás – a szervrendszerek működését összehangoló vegetatív idegrendszer egyensúlyzavarából eredően – különböző testi tünetekben is megnyilvánulhat.

 

A betegek szívdobogásérzés, torokszorítás, gombócérzés, szájszárazság, izzadás, gyengeségérzés, gyakori vizelési inger, remegés, reszketés miatt fordulhatnak háziorvosukhoz. Természetesen ezeknek a szomatikus tüneteknek a szervi alapjait ki kell zárni, mielőtt a szorongásos zavar diagnózisát felállítanánk.

A háziorvoshoz forduló betegek között a két leggyakoribb szorongásos zavar a pánikbetegség (2,5-3 %) és a generalizált szorongás (3-4 %). A két kórkép tünetei között számos átfedés van.

Pánikzavar:

Jellemzői a visszatérő, hirtelen kialakuló, rövid lefolyású, de igen intenzív szorongásos rosszullétek (pánikrosszullétek), amelyek változatos testi tünetekkel járnak. A betegek gyakran attól félnek, hogy elveszítik a kontrollt, megőrülnek, elájulnak, infarktust kapnak stb., és igyekeznek mielőbb kikerülni az adott helyzetből. Ezért a pánikrosszullétek gyakrabban fordulnak elő zárt térben (tömegközlekedési eszközön, moziban, színházban, áruházban) illetve tömegben, ahonnan nehéz „elmenekülni”. A betegek nagy része már előre retteg, és igyekszik elkerülni ezeket a helyzeteket (nem száll fen autóbuszra, nem megy előadásokra, nem közlekedik egyedül), ilyenkor agorafóbiáról beszélünk.

Generalizált szorongás:

Szinte folyamatos aggodalmaskodást jelent a legkülönbözőbb dolgok miatt (pl. váratlan ,súlyos negatív események, betegségek, a hozzátartozók betegsége, de kisebb lehetséges problémák miatt is).  A túlzott félelmek és az állandósult szorongás miatt nagyon gyakoriak a társuló testi panaszok, vagy betegségek (magas vérnyomás, gyomorfekély stb.).

 


  Pánikbetegség                                                                               Generalizált szorongás

  ájulásérzés,                                                                                       aggodalmaskodás,

  szívdobogás érzés,                             „gombócérzés,      }               vizelési inger, izomfeszülés,

  mellkasi fájdalom,                  szájszárazság, hányinger                      koncentrációzavar, alvászavar.

  halálfélelem.

 

 

A leglényegesebb különbség a lefolyásban figyelhető meg: a pánikbetegség váratlanul jelentkezik, rövid lefolyású, de kifejezett tünetekkel járó szorongásos rohamokban nyilvánul meg, míg a generalizált szorongás alaptünete a folyamatos aggodalmaskodás, melyet különböző intenzitással, de állandó jelleggel kísérnek a szorongásos pszichés és testi tünetei.

 

Mindkét betegség kialakulásában szerepel játszik

- az öröklődési hajlam (a betegek közeli rokonságában gyakrabban fordul elő a szorongásos zavar)

- a neurobiológiai tényezők (a szerotonin, a noradrenalin és a GABA rendszer zavara)

- a pszichológiai tényezők (gyerekkori pszichotraumák, életesemények és/vagy aktuális konfliktusok)

 

A pánikbetegség és a generalizált szorongás közös jellemzői

- nőknél gyakoribbak

- általában 20-30. életév között kezdődnek

- kezelés nélkül tartós, krónikus lefolyásúak

 

A pánikbetegség és a generalizált szorongás lefolyása

A kezeletlen szorongás

- magas vérnyomáshoz

- nyombélfekélyhez

- depresszióhoz

- másodlagosan alkoholfüggőséghez vezethet

 

A szorongásos zavarok terápiája

Gyógyszeres kezelés

- Szorongásos zavarok esetén mind a rövid távú, mind a hosszú távú terápiára számos gyógyszer áll rendelkezésre. A hosszú távú terápia során az antidepresszívumok nyújtják a leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelést.

Pszichoterápiás módszerek

- Pszichoedukáció (információ átadás, légzéskontroll elsajátítása)

- Relaxációs terápia (autogén tréning, progresszív relaxáció)

- Kognitív pszichoterápia (a gondolkodás átstrukturálása, a katasztrofizáló érzések csökkentése)

Az optimális terápia a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápiás módszerek együttes alkalmazása.

 

Egyéb szorongásos betegségek:

Szociális fóbia.

A szorongás elsősorban olyan helyzetekben lép fel, amikor a betegnek mások előtt kell megnyilvánulnia (ez lehet társaságban való étkezés, beszéd, előadás, de egyszerűen csak ismeretlen emberekkel való találkozás is). Ezért a beteg igyekszik elkerülni azokat a szituációkat, amikor mások figyelmének van kitéve, ez hosszú távon szociális elszigetelődéshez vezethet.

 

Kényszerbetegség.

Fő tünetei a kényszergondolatok és/vagy kényszercselekvések. A kényszergondolatok visszatérő ötletek, gondolatok, képzetek, amelyeket a személy értelmetlennek és kényszerűnek ítél meg („nem tud szabadulni tőlük”), és végső soron szorongást okoznak.  A kényszercselekvések ismétlődő, szándékos magatartásformák, amelyeket a beteg a kényszergondolataira válaszul, vagy sztereotíp módon, meghatározott szabályok szerint végez. Ezeknek az ismétlődő, rituális cselekedeteknek a célja többnyire a feszültség oldása vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása. A személy felismeri, hogy magatartása irracionális vagy eltúlzott, de képtelen abbahagyni a kényszereit.

 

Poszttraumás stressz zavar.

Egy súlyosan veszélyeztető helyzet, katasztrófa, baleset, erőszakos cselekmény következtében kialakuló késői válaszreakció, amelynek fő jellemzői az erős szorongás és a kiváltó helyzet újra és újra történő átélése a feltörő emlékek vagy álmok útján. A beteg igyekszik minden olyan helyzetet elkerülni, ami a traumára emlékezteti. Többnyire a traumát követően hetekkel vagy akár hónapokkal később kezdődik, és elhúzódó lefolyású.

 

A depresszió és a szorongás kezelése

 

A depresszió és a szorongásos zavarok az esetek túlnyomó többségében jól kezelhető betegségek. Stresszel teli életünk egyre több emberben okoz ilyen jellegű tüneteket. A legfontosabb, hogy minél előbb forduljunk orvoshoz, aki segít a panaszain k enyhítésében, és így újra aktív tagjai lehetünk családunknak, baráti körünknek és munkahelyünknek. A kezelés sikeréhez szükséges, hogy  rendszeresen,és pontosan szedjük a rendelt gyógyszert .

 

A leggyakrabban alkalmazott kezelési módok a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia.

A depresszió és a szorongásos zavarok hosszú távú gyógyszeres kezelésében az un. antidepresszívumok képezik a terápia alapját. Ezek a gyógyszerek különféle hatásmechanizmussal képesek helyreállítani az agyi ingerületátvivő anyagok megbomlott egyensúlyát. Ahhoz, hogy a javulás érezhető legyen, általában 2-4 hétre van szükség, néha ennél is többre, és a tünetek teljes megszűnéséig további hetek telhetnek el. Ezután a visszaesés megelőzése miatt fontos a fenntartó kezelés, mely általában 6-7 hónapon keresztül tart. Fontos, hogy mindig vegye be a gyógyszereit, még akkor is, ha már teljesen jól érzi magát, és visszatért a korábbi tevékenységeihez. A depressziós epizódok ugyanis a betegek többségénél visszatérnek, a folyamatos kezelés azonban jelentősen csökkenti a visszaesés kockázatát. A depresszió és a túlzott szorongás kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre:

 

Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k)

Ez az orvosok által leggyakrabban választott gyógyszercsoport a depresszió és a szorongásos zavarok kezelésében, un. elsőként választandó szerek.

Triciklikus és tetraciklikus antidperresszívumok

Ezeket a gyógyszereket néhány évtizede fejlesztették ki, és szintén a neurotranszmitterek szintjét befolyásolják, de nem szelektív módon, mint az SSRI-k. Hatékony antidepresszívumok, de gyakrabban okozhatnak mellékhatásokat.

Monoamino-oxidáz gátlók (MAOI-k)

Ezek a gyógyszerek a neurotranszmitterek lebontását akadályozzák meg. Általában akkor alkalmazzák ezeket, ha a többi kezelési mód elégtelennek bizonyult.

Kettős hatású szerek

A kettős hatású szerek olyan készítmények, amelyek nemcsak egy, hanem két neurotranszmitter rendszerre is hatnak. Ide tartoznak:

Szerotonin és noradrenalin rendszerre ható készítmények (SNRI-k).

Hatékonyak a depresszió és egyes szorongásos betegségek kezelésében.

Noradrenalin és dopamin rendszerre ható készítmények (NDRI-k).

A depresszió kezelésében alkalmazzák. Nem befolyásolja a szerotonin rendszert, ezért mentes az SSRI szereknél említett hosszú távú mellékhatásoktól.

Egyéb antidepresszívumok

Ebbe a csoportba tartoznak azok a gyógyszerek, amelyek hatásmechanizmusuk alapján nem sorolhatók be az előző csoportokba. A legtöbb antidepresszívum hasonló mértékben hatékony, de előfordulhat, hogy egy gyógyszer, ami Önnek jó, nem hat kellően másnál. Az orvos   a megfelelő gyógyszert az Ön családi előzményei, kórelőzménye és az Ön speciális tünetei, ill. a gyógyszer mellékhatásai alapján,személyre szabottan  választja ki.

 

A gyógyszeres kezelésen túl az alábbi lehetőségek állnak még rendelkezésre:

 

Pszichoterápia

A különböző pszichoterápiák lényege a célorientált megközelítés, amelynek eredményeként a beteg megtanulja kezelni a számára legnagyobb kihívást jelentő problémákat (pl. a másokkal való együttműködést, a problémát okozó élethelyzeteket stb.). A kezelés sikere nem kismértékben a megfelelő terapeuta megtalálásában rejlik, akivel Ön a legjobban tud haladni. A specializált és felügyelt csoportterápia szintén segítséget nyújthat, így pl. különböző párterápiás, családterápiás, stresszkezelő csoportok látogatása.

 

Fényterápia:

Ez a kezelés elsősorban a szezonális affektív betegségben segít. Ebben a betegségben a depressziós epizód télen jelentkezik, amikor a napok rövidebbek. A tudósok véleménye szerint a napfényben eltöltött idő csökkenti az agyban a melatonin nevű hormon szintjét, amely hormon fokozott alvást és rossz hangulatot okozhat. Egy speciális fény alkalmazásával a melatonin termelődése elnyomható, így a szezonális affektív betegség kezelhető.

 

Természetes gyógymódok:

A természetgyógyászt felkeresve több lehetőség közül választhat, azonban nem szabad elfelejteni, hogy bár a természetes gyógymódok jó kiegészítői lehetnek a terápiának, de önmagukban nem elegendőek! A depresszió alternatív, holisztikus szemléletű megközelítésében, a gyógyításában első helyen áll az életmód megváltoztatása. Ennek két pillére van: a mozgás és az étkezés.

 

Mozgás:

A rendszeres testmozgás kiváló védőhatású. Elképzelhető ez esti séta vagy kocogás formájában közvetlen lakóhelyünk körül vagy annak közelében, de a természet csendjében és szépségei között végzett mozgás nyújtja a teljes értékű és gyorsan érezhető eredményt. A táj harmóniája ugyanis lecsendesült, megbékélt gondolatokat sugall. A rendszeres testedzés, ami lehet naponta végzett séta, kocogás, kerékpározás, gimnasztika, vagy kevesebb alkalommal, de intenzíven végrehajtott mozgás, például futás, úszás, futball, tollaslabda, a jó kondíció megszerzésének és megtartásának legélvezetesebb és legcélravezetőbb módja.

 

Étkezés:

Elsősorban az izgatószerek, mint a kávé, a tea, kóla elhagyása javasolt. Célszerű tartózkodni a telített szíroktól, például a margarinoktól, továbbá a készételektől. Fontos a rendszeresség, a vitamindús ételek fogyasztása. A táplálékkiegészítők közül hatásos a B-vitamin komplexek szedése, a C-vitamin, a kalcium, a magnézium figyelmes bevitele a szervezetbe, valamint hangsúlyozottan a folsavé, nagy adagban, kúraszerűen. Kiváló folsavforrások a babfélék, a spárga, a spenót, a brokkoli és a kelbimbó. Az alternatív gyógymódok szintén kiegészíthetik a megfelelő orvosi ellátást. Adott esetben érdemes kikérni tapasztalt, nyitott szemléletű orvos tanácsát arra vonatkozóan, hogy mely esetben mely eljárás lehet a legmegfelelőbb a beteg számára.

 

Vízterápia:

A mozgáson kívül szintén gyorsan ható „beavatkozás” a víz külső és belső felhasználása: a fürdés (lehetőség szerint az úszás) és a napi 2-2,5 liter folyadékfogyasztás. Kiváló hatással van a reggeli hideg vizű zuhany is.

 

Reflexológia:

A talp vagy a kéz reflexzónáinak masszírozása olyan módszer, amelyet bárki végezhet otthon, bár a nagyobb hatás kedvéért érdemes szakemberhez fordulni. Mint minden kezelésnél, ez esetben is a vesezónák kezelésével kell kezdeni a masszázst. Utána a nagyujj és a hüvelykujj begyét, mindkettőnek a párnás részét érdemes masszírozni, itt találhatók a fej reflexzónái. Hasznos még a napfonat zónájának kezelése a talpon, a 2. és 3. ujj közötti vonalban, a talp párnás részei alatti területen.

 

Fitoterápia:

Az étkezéshez is lehetne sorolni a gyógynövények alkalmazását, ám érdemes kiemelten, külön ismertetni a lehetséges terápiás alkalmazásokat. A természet számos növényi hatóanyagot tartogat a depresszióban szenvedőknek, amelyek kedvező hatással lehetnek állapotukra. A hagyományosan leginkább bevált fitoterápiás segítség a feszültségodló, antidepresszív hatású orbáncfű olaja vagy teája, és ugyancsak ajánlottak a citromfűből, borágófűből, verbénából, rozmaringból, gyömbérből, gingkolevélből, zsályából, ginzengből, chayenne-i borsból, szegfűszegből, és adaptogén aranygyökérből (Rhodiola rosea) főzött teák, amelyek enyhíthetik a depressziót.

 

Aromaterápia:

Az aromaterápia aromatikus hatóanyagokat tartalmazó gyógynövényekből készült illóolajokat alkalmaz az egészség megőrzésére és a betegségek gyógyítására. Mivel az illatok befolyásolják a limbikus rendszert, azaz az érzelmi világunkat, ezért elsősorban lelki panaszok kezelésére alkalmasak. A terápia elemei az inhalálás, az olajokban való fürdés, illetve a velük végzett masszázs. Depresszió esetén hasznos lehet a következő terápiás illóolajok alkalmazása, elsősorban aromalámpában: narancs (bergamott), geránium, jázmin, fahéj, ilang-ilang. A fűszeres illatok közül a bazsalikom-, a zsálya-, a kakukkfű-,  a levendula-, valamint a rózsaolaj használata bevált módszer, főként fürdővízbe csöpögtetve.

 

Homeopátia:

A homeopátia az emberi szervezet gyógyító erőinek mozgósításában ugyancsak hatékony természetes gyógyászai módszer. A homeopátiás szereket homeopátiás szakember írhatja fel.

 

Tradicionális távol-keleti gyógyító módszerek:

A több ezer éves tapasztalatokból merítő keleti gyógyászati módszerek, szakszerűen alkalmazva, szintén hasznosak lehetnek a depresszió kezelésében. Az ősi indiai ajurvéda gyógyászatban a depresszió kezelésére elsősorban az édes íz alapú táplálkozást, a szezámolaj alkalmazását az ételekben és masszázsban, valamint a meleg környezetet javasolják. Emellett gyógynövényes masszázst, gyógyteás beöntést is alkalmaznak. Az ajurvédikus gyógyítás kiegészülhet a jóga gyakorlataival. A jóga önállóan alkalmazva is kedvezően támogathatja a depresszió és szorongás kezelését, mivel hatékonyan hozzájárul a stresszállapotok enyhítéséhez, a test a lélek és a szellem közötti összhang megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott életvezetéshez. Az egyszerűbb gyakorlatok megtanulhatók könyvből is, de kezdőknek nem szerencsés felügyelet nélkül végezni őket. Célszerű csoportban elsajátítani ezeket, gyakorolni azonban később lehet egyedül, otthon is. A hagyományos kínai orvoslás részeként az akupresszúra (kézzel, ujjal végzett nyomás a meridiánok meghatározott pontjaira) a többi kezeléssel együtt javíthatja a depressziós beteg állapotát. A leggyakoribb pont, melynek kezelését elsősorban javasolják a felső ajak feletti süllyedésében található. Mutatóujjunk körmével nyomjuk gyengén, egy percnél nem tovább. Szintén gyakori pont a koponya legmagasabb pontja a két fülkagylót felfelé összekötő vonal és a középvonal kereszteződésében. Két sávot, zónát is lehet rendszeresen masszírozni, az egyik a csukló hajlata, a másik a hason, a mellkas és a köldök közötti felezővonalon található. Ugyancsak hasznos – nyomkodással, csipkedéssel – masszírozni a tenyér közepén, a 2. és 3. kézközépcsont között található pontot.

 

Autogén tréning:

Az autogén tréning olyan egészségmegőrző, betegségmegelőző és gyógyító módszer, eljárás, amely az izomtónus szabályozásán alapszik. A különböző izomcsoportok ellazításán, a testrészek, szervek melegedését, valamint a légzést és szívműködést szabályozó gyakorlatokon keresztül hat a központi idegrendszerre. Önmagában is pihentető, frissítő hatású. Lelkileg kellemes érzelmi állapotot, feszültségmentes nyugalmat teremt, a felesleges túlfeszítettség megszüntetését érhetjük el általa.

A gyógyszerszedésről: 

- Őszintén és mielőbb tárja fel tünetei, panaszait orvosának!

- Panaszait, kételyeit folyamatosan ossza meg kezelőorvosával.

- Ne titkolja állapotát családtagjai előtt. Fogadja el a segítséget – jelezze, mit szeretne kérni

- A javasolt gyógyszert az előírásnak megfelelően szedje, kellő adagban és megfelelő ideig. A kezdetben esetleg jelentkező mellékhatások, vagy a javulás késése ne vegye el a kedvét!

- A depresszió egyes eseteiben élethosszig tartó gyógyszerszedés ajánlott, csakúgy, mint például a magas vérnyomás, vagy cukorbetegség esetén. Ezt néha csak nehezen és sokára lehet elfogadni.

- Valamennyi – más szakrendelésen kapott – gyógyszerét tartsa számon, írja fel! Az egyes betegségek kezelőinek tudniuk kell a másik szakorvos által felírt szerekről, mert ezek kölcsönhatásba kerülhetnek!

- A depresszió oldódásával fokozatosan tér vissza az örömképesség, a régi aktivitás. Ne tűzzön ki irreális célokat, nagy feladatokat! A „kis lépések” stratégiáját tartsa szem előtt ! Keressen apró örömforrásokat!

- Ne hozzon nagy döntést a betegség ideje alatt (állásváltoztatás, költözés, válás, stb.).

 

A rendszeres gyógyszerszedés, az orvos és a hozzátartozók segítsége még nem   minden. A betegség első heteiben sötét szemüvegen át látunk mindent. Néha még az ágyból is nehéz felkelni, a korábban rutinosan megoldott feladataink meghaladhatják erőnket, egyszerűbb dolgokba sem merünk belevágni. Nem tudunk örülni, nem élvezzük hobbinkat. Ebben a lelkiállapotban különösen fontos, hogy az „árokból” fokról-fokra próbáljunk feljutni. Gondoljuk végig, miben leltünk örömöt a betegség előtt? Melyek azok az egyszerű, mindennapi örömforrások, amelyek most is elérhetőek? Talán  először csak apró részleteket tudunk felidézni – egy sütemény íze, a frissen nyírott fű illata, a selymes víz tapintása, egy szívmelengető dallam hangjai, egy szép táj látványa, az elvégzett munka sikerélménye. A depressziós beteg kimerültnek, haszontalannak, tehetetlennek és reménytelennek érzi magát. Az ilyen negatív gondolatok és érzelmek beletörődést váltanak ki egyes betegekből. Fontos tudatában lenni annak, hogy ezek a negatív gondolatok a depresszió tünetei, és nem a valós helyzetet tükrözik. Ezek a félelmek elmúlnak, ha a kezelés eredményes. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal: végső soron rajtunk múlik, hogy odafigyelve testi, lelki, szellemi folyamatainkra, igyekezzünk harmóniát, egyensúlyt teremteni életünkben a tudatos életvezetéssel, életmódváltással. Segíthet az állapot javulásában a lakás hangulatos átrendezése, erős fények, meleg színek alkalmazása, a hőmérséklet emelése a helyiségekben. A művészettel való foglalkozás ugyancsak segítő hatású lehet, különösen a zeneművészet nagy alkotásai lehetnek jó hatással a depressziós időkben. A megfelelő könyvek olvasás is könnyíthet lelki terheinken, de az is, ha naplót vezetünk, és „kiírjuk” magunkból bajainkat.

 

Alább örömforrásokat soroltunk fel. A nap végeztével, mielőtt elalszik, gondolja át, milyen jó dolgokban volt része – ez egészen apró dolog is lehet.

 

Zenét hallgatni – állatokkal foglalkozni (kutya, macska), - könyvet olvasni – moziba menni – filmet nézni – rajzfilmet nézni – operába/színházba menni, sportműsort nézni – fagylaltot, édességet enni – keresztrejtvényt fejteni – TV-t nézni – múzeumot, kiállítást látogatni – állatkertbe menni – étteremben enni – táncolni, énekelni – sportolni – kerti munkát végezni – gyermekekkel foglalkozni – sétálni – barkácsolni, kézimunkázni – bevásárolni – virágot venni – aludni – templomba menni – valakinek segíteni – kirándulni – internetezni – finomat főzni, sütni – képes folyóiratot olvasni – ruhát venni

Néhány jó tanács a betegek hozzátartozóinak

A betegnek szüksége van a legközelebbi rokonok támogatására és figyelmére, mert az otthoni konfliktusok és a szociális instabilitás a beteg gyógyulásának időtartamát lényegesen befolyásoló tényezők. Segíteni kell a betegnek szociális és létfenntartási gondjainak megoldásában is. Ez megértést, türelmet és a beteg melegséggel való körülvételét jelenti. Kíséreljük meg beszélgetni a beteggel, és hallgassuk figyelmesen. Próbáljuk meg egyszerűen meghallgatni, becsüljük meg a bizalmát, amivel megtisztel bennünket, hogy beavat gondjaiba, fájdalmába. Ne felejtsük, hogy együtt érző hallgatásunk akár életet menthet, de a kapcsolatunkat mindenképp elmélyítheti. Egyszóval ne osztogassunk jó tanácsokat, csak hallgassuk meg a beteg panaszait. Ne értékeljük le, amit mond, de próbáljuk megmutatni neki a valóságot, erősítsük benne a reményt. Ne becsüljük le az öngyilkosságra vonatkozó célzásokat, mindig értesítsük ezekről a beteget kezelő orvost. A legfontosabb ugyanis, amit bárki megtehet egy betegért, hogy orvoshoz, pszichiáterhez viszi vagy irányítja, így lehetséges a diagnózis felállítása és a kezelés. Számos pszichoterápiás módszer létezik, de mindegyik azon alapul, hogy a nehéz időkben odafigyelést és támogatást kapjon a beteg. A legjobb pszichoterápiás eredményeket az a tudat biztosítja, hogy egy megbízható személytől bármikor támogatást és tanácsot lehet kapni.

 

Fontos:

- Ha depressziósnak látjuk családtagunkat, biztassuk, hogy keressen segítséget!

- Bátorítsuk a panaszok, negatív érzések kimondására!

- Fogadjuk el, ha visszavonul a korábbi társas aktvitásoktól! (Gyakori – jó szándék által vezérelt – hozzáállás, hogy szórakozni, vagy nyaralásra invitálja a beteget a család. Örömképesség híján még rosszabbul érezheti magát a beteg ezekben a helyzetekben!)

- Kerüljük az efféle általánosságokat: „Csak magadon segíthetsz! Fel a fejjel, össze kell szedni  magad! Majd elmúlik!” stb.

- Megterhelő, nagy feladatokba ne engedjük belevágni, de segítsük elő a sikerélményét kis feladatokkal, mindenkori állapothoz mérten.

- Tartsuk számon a gyógyszerszedését, a kontrollok idejét.

- A beteg igényei szerint segítsük őt – nem a saját szempontjaink az elsők.

- A krónikus betegség diagnosztizálása után gyakran ellenséges, visszahúzódó lehet a beteg. Ez a veszteségélmény,a gyász jele, türelemmel segítsük át az elfogadás szakaszain!

- Vegyük komolyan az öngyilkosságra, az élet értelmetlenségére vonatkozó jelzéseket, és mindig kérjünk segítséget szakembertől!

 

És mit mondjunk a gyermekeknek?

Ha az anya/apa depressziós, átmenetileg nehézségei lehetnek a gyermekek nevelésében. A szülői gondoskodás zökkenői, az elmaradt mosoly megriaszthatja a gyermekeket, elhúzódhatnak vagy éppen nagy erőfeszítések árán igyekeznek felvidítani a szülőt. Bűntudatot érezhetnek, hogy talán miattuk lett beteg a szülő. Tanulási vagy viselkedési zavarral hívhatják fel magukra a figyelmet, esetleg „túlságosan jó” magaviseletet, görcsös teljesíteni akarást mutatnak.

Fontos tehát:

- Röviden és érthetően magyarázzuk meg a beteg állapotát a gyermeknek.

- Biztosítsuk arról, hogy nem miattuk szomorú anya/apa.

- Nyugtassuk meg, hogy a legjobb kezekben van, és meg fog gyógyulni.

- Világosítsuk fel, hogy mennyi idő múlva láthatja a javulást.

- Biztassuk, mondja el érzései, szorongásait, merjen kérdezni.

- Vegye ki a részét a munkamegosztásban, engedjük adni, de ne terheljük túl.

 

 

Ugrás az oldal tetejére ^^

 
 

 


www.gaborbognar.hu  -  copyright, 2010.